MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport

Munkatársunk, Speidl Bianka az MTA Filmklub vendége

Részletek: Kategória: Hírek; Megjelent: 2015. július 08; Találatok: 2153

Az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa, Speidl Bianka közel-kelet szakértő, az MTA Filmklub vendége volt. Kis Anna: Allah minden napján szaladnak a lovak (2011, 63 perc) című filmjét követő beszélgetésen 2015. május 20-án.

A film a török-muszlim-arab-magyar vagy muszlim-arab-magyar-török Budapestet mutatta be, ahogyan eddig nem ismertük. A film főkérdései: Vajon megérkezik-e a boltnyitásra az iszlám vágást értő isztambuli hentes? És miért nem tud innen elszakadni a sokat látott, legidősebb budapesti török? Magyar vagy török feleségre vágyik-e a mélyen vallásos agglegény, és hogyan boldogul az identitásával a budapesti születésű arab kamasz fiú, amikor egyszerre húz a szív, és tilt a vallás? A rendezvény a hétköznapok kis léptékű jelenetein keresztül közelített a budapesti muszlim miliő integrálódásának nagyobb léptékű kérdéseihez.

Speidl Bianka a beszélgetés során megjegyezte az iszlám esetében kérdés, hogy vallási vagy kulturális identitásról beszélünk. „A kulturális identitás attól függ, hogy mekkora a megtartó közösség. A vallási identitás kérdése azonban sokkal bonyolultabb probléma. (…) A kérdés leginkább a másod-, harmadgenerációs bevándorlókat érinti. Naponként ismétlődő önellentmondásba kerülnek, egyéni küzdelem, hogy ezt miképp tudják feloldani. Néha közelebb kerülnek a valláshoz, mely lehet, hogy hosszabb távon így marad, de lehet, hogy később elfordulnak tőle. (…) Franciaországban elsősorban algériaiak jellemzők, ők a lakosság 10 százalékát teszik ki” – mondta Speidl Bianka az európai muszlim közösségek nemzeti összetételét illetően.

Speidl Bianka az MTA Filmklubjában

„Aki igazán muszlim, soha nem tud integrálódni, mert az iszlámot vallásnak nevezzük, de a vallás csak egy eleme annak a gazdasági, társadalmi, politikai rendszernek, amit valójában jelent. Az iszlám tehát egy olyan „felépítménnyel” társul, mely az egyetlen Istenről kapott kinyilatkoztatást a hétköznapi életben megvalósítja” – mondta el Speidl Bianka a problémakör kapcsán.

„Aki magát hithű, vallásgyakorló muszlimnak vallja, nem mondhat le arról, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a saját közvetlen, vagy tágabb környezetét a vallástörvények szerint alakítsa. Önellentmondásba kerül, pusztán a szekuláris közeg és az ő vallási meggyőződése miatt. A vallás adja meg az identitását, ez pedig nem egyeztethető össze az itteni hétköznapokkal, a nyugat-európai trendekkel” – fűzte hozzá munkatársunk.

Budapesten három nagy központja van a muszlim közösségeknek. Az egyik a Magyarországi Muszlimok Egyháza. Az övék a legújabb, mecsetük a Fehérvári úton áll. „Ennek a közösségnek a tagjai főleg bevándorlók. Köztudott róluk, hogy a Muszlim Testvérek ideológiáját követik, nem politikai, hanem a vallási szövegek értelmezése tekintetében” – mondta el Speidl Bianka.

A másik, legrégebbi az Iszlám Egyház közössége, ők a Bartók Béla úton üzemeltetnek mecsetet. „Az övék egy konzervatív, zártabb, szalafi tendenciát mutató irányzat” – fűzte hozzá munkatársunk. A harmadik a Magyar Iszlám Közösség, központjuk a Róbert Károly körúti mecset. „Ez egy nagyon érdekes világ, nagyjából 50-50%-ban vannak a magyar betértek és az eredeti muszlimok. A törökök is előszeretettel látogatják, egy rugalmasabb vallási-jogi irányzatot követnek. A közösség magyar vezetése pedig eltökélt abban, hogy a Kárpát-medence muszlim gyökereit is felkutassa.”

Filmvetítés az Akadémia Filmklubjában