- Részletek
- Megjelent: 2013. szeptember 03
- Találatok: 8007
Barna Gábor:
A boldogok és a szentek keresztény erények és értékek megjelenítői. Minden boldoggá avatás sajátos történelmi helyzetben történik. Kutatásaim a 20. századi boldoggá avatások társadalmi hátterét vizsgálják, a bennük megjelenő keresztény és emberi értékeket, erényeket és megfogalmazott társadalmi érdekeket. A 20. századi boldoggá és szentté avatások a korra jellemző társadalmi törekvések kifejezői, bennük az egyén és a társadalom eszmény- és közösségkeresése fedezhető fel. A 20. századi boldogok két csoportja: 1. vértanúk (főleg papok) és 2. a hitvalló keresztények. Konkrét esettanulmányok: 1. Árpád-házi Boldog Margit szentté avatása, a szenvedés értelmének keresése, 2. Bálint Sándor „vértelen mártíromsága”, az egyház- és vallásüldözés miatt üldöztetést szenvedő ember, a szolgáló szeretet példaképe.
Frauhammer Krisztina:
Kutatási témám az imakönyvek és imáik mentalitás- és spiritualitástörténeti szerepe, különös tekintettel a nők életében. Egy eddig szinte teljesen feltáratlan forráscsoport – a női imakönyvek – felhasználásával kívánom bemutatni, miként reagáltak az egyházak (katolikus, protestáns és zsidó) a nők 19-20. század fordulóján bekövetkező társadalmi szerepének változásaira és milyen új felekezeti/vallási identifikációs modelleket kínáltak számukra.
Glässer Norbert:
Kutatási témám a dinasztikus és nemzeti kultuszok a 19. század második és a 20. század első felének zsidó felekezeti sajtójában.A kutatás különböző csoportstratégiákat mutat be. A zsidóság diskurzusait tolmácsolja. Rámutat a felekezeti irányzati eltérésekre és az új zsidó nemzeti mozgalom törekvéseire. Összeköti a rendi és vallási hagyomány formáit a modern nemzetvallás elemeivel, és folyamatukban mutatja be azokat. Rámutat a modern nemzeteszme rítusokban, és rutinokban történő lehorgonyzottságára. Haszna egy differenciáltabb kép a 19-20. századi zsidóságról, ami számos közkeletű vélekedést helyez tudományos igényű új megvilágításba.
Gyöngyössy Orsolya:
A római katolikus alsópapság plébánia-kormányzati tevékenységének vizsgálata a helyi társadalmat jól ismerő, a hívőkkel szabadabb közvetlenséggel érintkező templomszolgák (sekrestyés, harangozó, kántor) bevonása nélkül nem tekinthető teljesnek. A laikus asszisztencia és az alsópapság kultúra-közvetítő szerepének nehézségei a nagy társadalmi változások idején (polgárosodás, világháborúk, államszocializmus) ütköztek ki, amikor az egyetemes egyház reagálni kényszerült a megújulást sürgető történelmi folyamatokra.
Kerekes Ibolya:
A kutatás a domonkos nővérek magyar tartományának 19-21. századi történetével foglalkozik, különös tekintettel a rend dél-alföldi jelenlétére. A rendtartomány korábbi és mai életének bemutatása mellett igyekszik feltárni: milyen tényezők játszottak közre abban, hogy az addig főként Vas megyében működő rend éppen a Dél-Alföldön alapított új kolostorokat, milyen folyamatok álltak annak hátterében, hogy a 20. század elején a domonkos nővérek is bekapcsolódtak a magyar katolikus egyház vezetése által kezdeményezett, az Alföld lelki felemelését, újraevangelizálását célzó misszióba.
Povedák István:
A kutatócsoport keretein belül a kortárs megélt vallásosság különféle megnyilvánulásait elemzem. Ezek közül hangsúlyos az orientációs pontként és identifikációs modellként funkcionáló szent-, hős-, és sztárkultusz átalakulása valamint a vallási szinkretizmus jelenségkörén belül a keresztény- és „újpogány” vallási elemek keveredése valamint ezek manifesztálódása a kortárs kultúra rétegeiben.
Povedák Kinga:
Kutatásaim a vallás és a populáris kultúra érintkezéseit, ezen belül a keresztény könnyűzene jellemzőit, történelmét és különféle funkcióit elemzik. Ennek részeként a keresztény könnyűzene formálódásával, terjedésével, identitást meghatározó és csoportformáló szerepével foglalkozom az 1960-as évektől napjainkig terjedő időszakban, katolikus-, katolikus karizmatikus- illetve pünkösdi közösségekben.
Speidl Bianka:
Kutatásának témája a budapesti központi „mecset” (XI. ker. Bartók Béla út) mint kulturális, vallási társadalmi központ vizsgálata. A mecset - amennyiben nem tartozik hozzá minaret és nincs müezzinje - közösségi és térítési centrumként funkcionál, amely elsősorban szociális tér, valamint a vallási és kulturális hagyományok megőrzésének fóruma. A kutatás az európai iszlám tudományos vizsgálatának sorába illeszkedik. Amíg a nyugat-európai tendenciák tanulmányozása már több évtizede zajlik, addig a kelet-közép európai növekvő lélekszámú muszlim közösség beható, több szempontú kutatása még kezdeti fázisában jár. A magyarországi közösség vizsgálata ebben az irányban teszi meg az első, további távlatokat nyitó lépést. A téma vizsgálata fényt derít a magyarországi folyamatokra, pontos statisztikai képet ad a közösségről, és közvetve reflektál hazánk bevándorlási valamint közel- és közép-keleti politikájára.
Kutatások