MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport

„A királyhűség jól bevált útján…” - konferenciafelhívás

Részletek: Kategória: Hírek; Megjelent: 2013. december 20; Találatok: 2655

„A királyhűség jól bevált útján…”

Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között

A kiegyezés Magyarországon megteremtette a nemzetállam kiépítésének lehetőségét. A rendi felfogásban gyökerező, Magyar Korona Országaiban használt natio Hungaricából a modern nemzeti önértelmezés átalakulásai már az 1840-es években megkezdődtek. 1848/49 eseményeiből tanulva a Habsburg dinasztia – felismerve a megváltozott körülményeket – a korábbi rendi berendezkedés helyett az osztrák-német polgári elitre támaszkodva – de természetesen saját vezető szerepét megtartva – kívánta a Birodalmat újjáépíteni. A modern politikai gondolkodás keretei szintén a 19. század folyamán alakultak ki. A vallás korábbi világmagyarázó, világösszefogó szerepét pedig a saját világának középpontjában álló polgár világalakító tevékenységeként felfogott politika vette át. Az önmeghatározás keretei ekképp politikaiak lettek: a nemzethez tartozás, ami a nemzetek közötti politikai viszonyokban nyert jelentőséget, illetve a politikai irányzat, a párt megválasztása. Ebben a kontextusban nyert értelmet a polgárság közjogi vita mentén történő elköteleződése is. A 20. század elejére a Habsburg Monarchia már nemcsak egy dinasztikus közösség, hanem egy sokirányú gazdasági, társadalmi és kulturális kötődésrendszer lett.

A dualista rendszer modus vivendijét a gazdasági és nemzeti feszültségeket levezető Nagy Háború ingatta meg. A háború végére pedig a polgári szolidaritás helyébe az etnikai csoportszolidaritás lépett az összeomlott dinasztikus birodalmak területén. Az első világháborút követően a Monarchia mint közép-európai dinasztikus állam helyén etnikai alapon szerveződő nemzetállamok keletkeztek különböző kisebbségekkel. Az összeomlás mindenütt elitváltással és a fővonalbeli nemzetkoncepciók, politikai irányvonalak megváltozásával járt.

Konferenciánk a kiegyezéstől az első világháború végéig tekinti át azt a folyamatot, amelynek során a dinasztikus alapon szerveződő birodalmak nemzeti alapon szervezett köztársaságokká, király nélküli királysággá, vagy új királyságokká alakultak. Az első világháborút e folyamat választóvonalaként értelmezzük. A várt előadások a fenti szemléletváltást, identitásváltást, újraértelmezést, a régi és az új keretek megalkotását, valamint a mögöttük húzódó mentalitásbeli változásokat járnák körül. A Habsburg dinasztiához kötődő lojalitás helyébe a háborút követően a fővonalbeli diskurzusok a nemzeti irányú keresztény hagyományokat helyezték előtérbe. Ennek során az állami ünnepek is átstrukturálódtak. Az átalakulásokat árnyalni szeretnénk társadalmi, politikai, etnikai és felekezeti törésvonalak mentén.

Konferenciánk kitekintést kíván nyújtani a Habsburg Birodalom utódállamainak változó értelmezéseire is, különös tekintettel a Habsburg múlt emlékezeti kánonjára, valamint a nemzeti és/vagy dinasztikus önképekre.

A fenti változásokat nem a hadiesemények, a szövetségkötések és a politikatörténet felől kívánjuk megközelíteni. Érdeklődésünk főként a szimbolikus politikára, a narratívumokra, a közösségi rítusokra, szimbólumokra és képi ábrázolásokra terjed ki. I makönyvekre, emlékiratokra, tömegirodalmi feldolgozásokra, sajtóforrásokra, művészi alkotásokra, továbbá a populáris kultúra részét képező metszetekre, színes nyomatokra, aprónyomtatványokra, kisszentképekre, képeslapokra, propagandakiadványokra alapozott forráskutatásokat várunk.

A jelzett témakörben az egyes tanulmányok témája szabadon választható. Körlevelünk inkább útbaigazító írás kíván lenni csak, semmint a témát minden szempontból kimerítő kötelező keret.

A konferencia nyitott a különböző műhelyek, intézetek kutatói és intézményi kereteken kívül tevékenykedők előtt egyaránt.

A konferencia szervezői forrásfeltárásra épülő alapmunkákat várnak. Egyaránt helyet kívánnak biztosítani a kultúrtörténet, a mentalitástörténet, művészettörténet, az egyháztörténet, a lelkiségtörténet, a néprajz, a történeti és kulturális antropológia területéhez kötődő írásoknak.

Formai követelmények:
A vizsgált témát, módszereit és bemutatandó eredményeit áttekintő 20 soros rezümé, melynek beküldési határideje 2014. március 1. A 2014. november 4-5. esedékes szegedi konferencia keretében tartandó előadás ideje 20 perc, azt követő 10 perc vitával. A kétnapos konferencián 20 előadás elhangzására nyílik lehetőség. A szervezők fenntartják a jogot, hogy nagyszámú jelentkező esetén, az előadókat a beküldött rezümék alapján választják ki. A szervezők egyedül egyetemi szálláshely foglalásában tudnak segíteni, a résztvevők elszállásolás, ellátása önköltségi alapon történik.

Jelentkezni a mellékelt űrlapon lehet.

Az elfogadott előadások esetében a konferenciakötetbe leadandó tanulmány terjedelme max. 40.000 karakter szóközzel és lábjegyzetekkel együtt. (Illusztrált tanulmány esetén 2 kép egy oldalnak tekintendő, amelyet az írás tervezett maximális terjedelméből le kell vonni.)

Elérhetőség:

dr. Glässer Norbert,