A család egykor és ma (4.)
- Részletek
- Kategória: Hírek
- Megjelent: 2016. szeptember 15
- Találatok: 1950
SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke,
az MTA – SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport
és az
Országos-Rabbiképző-Zsidó Egyetem
Kaufmann Dávid Zsidó Kultúrakutató Csoportja
A család egykor és ma (4.)
címmel konferenciát rendez
2017. március 29-30-án
IDŐPONTVÁLTOZÁS!!!
az SZTE BTK Kari konferencia termében (6722 Szeged, Egyetem u. 2. fszt.)
A család meghatározza értékrendünket, erkölcsi normáinkat, világfelfogásunkat. Egész kultúránkat is befolyásolja a gyermekkorban kapott minta. A család azonban nem csak minta, hanem felnevelő és őriző közeg, menedék, gazdasági és fogyasztói közösség, s legfőképpen az élet továbbadója-már akkor, ha (jól) működik.
A család funkcióit megőrzi, éveinkben azonban hatalmas változásokon is átmegy. A 19. és 20. század fordulójáig a család maga volt a tekintélyelvű társadalom leképeződése. Ma a család sokféle mintája él egymás mellett. E minták egyszerre segítik egymás érvényesülését, miközben egyidejűleg akaratlanul versengenek is egymással. A család egyszerre a társadalmi emancipáció és a társadalmi elbizonytalanodás színtere.
A családdal foglalkozó harmadik konferenciánkon a család életét és működését befolyásoló olyan külső tényezőkre szeretnénk fektetni a hangsúlyt, mint a hazai és nemzetközi vonatkozásban is felerősödött társadalmi mobilitás, migráció a 19-21. században. Mindez hogyan alakítja át a családban betöltött szerepeket, hogyan alakít ki újakat, hogyan hat a családok életére a találkozás más kultúrákkal, értékrendekkel, vallásokkal. Milyen szerepe van a vallásnak a 21. századi családi kapcsolatok alakításában. A különböző vallási egyesületek hogyan befolyásolják és milyen területen a család életét.
Előadásokat várunk még a társadalmi szerepekről, a családi munkamegosztásról, a nemek és generációk, szülők és gyermekek egymás közötti viszonyáról a falusi/paraszti társadalomban, a 19. század óta mind erősebb urbánus közegben, s a „hagyományos” szerepkörök és viszonyok átalakulásáról a 20-21. században.
Lehetséges témák még – a teljesség igénye nélkül:
családok, nemzetségek, rokonság;
anya-, apa- és gyermekkép változásai és megjelenési formájuk az irodalomban, művészetekben; önéletrajzi visszaemlékezések a családról, családi szerepekről;
a sajtó, a film változó családképe;
az elmúlt századokban gyökeresen megváltozott házasságjogi és családjogi törvénykezés;
a család és családtagok szerepe az értékrend őrzésében és átadásában;
többgenerációs családok, kiscsaládok;
a nevelési intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) és a család változó kapcsolata, viszonya;
a 19. század új nemzeti mozgalmainak család-víziói;
a nőkép, a női szerepek átalakulásának kezdete is;
a születésszabályozás; etikai, gazdasági és társadalmi kérdései;
újszerű családi, rokonsági összetartozást erősítő rítusok, ünnepek, rokonsági találkozók;
régi és új családi ünnepek;
új technikai eszközök a családi kötelékek, kapcsolatok akár virtuális fenntartásában;
családi legendáriumok, családtörténetek, családi fényképalbumok
a genealógiai és a közösségi emlékezet családképe (sírfeliratok, emlékező rítusok, családfakutatás).
Szeretnénk megismerni,
miként alakulnak a keresztény, a zsidó, a muszlim illetve a felekezetileg vegyes házassági stratégiák, családalapítások és a szocializációs minták a modernizáció által megnyitott migráció, társadalmi felemelkedés és integrálódás fényében. A jegyes oktatás irányainak változása. Jegyes kurzusok, az eljegyzés rítusai. Mai keresztelők, esküvők rítusai. A kompenzáció rítusa: a paplakodalom.
Szeretnénk megtudni,
milyen szerepet játszik a vallás a házasság, a család intézményének alakulásában, a gyermeknevelésben, az öregedés, az elmúlás problematikájában. Ezeket hogyan ábrázolja a képzőművészet, az irodalom, a folklór. Milyen a sajtó és a film változó családképe. Az elmúlt századokban gyökeresen megváltozott a házasságjogi és családjogi törvénykezés, a házasságkötések törvényi szabályozása. A család és családtagok szerepe az értékrend őrzésében és átadásában. Többgenerációs családok, kiscsaládok. Házassági jubileumok egyházi megülése.
Szeretnénk megismerni,
az egyházak és az oktatási-nevelési intézményeit. Ezen alapuló témák: a nevelési intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) és a család változó kapcsolata, viszonya. A 19-20. századra tehető a nőkép, a női szerepek átalakulása is. Napjaink csökkenő gyermekszaporulatában fontos kérdés a születésszabályozás. Ennek etikai, gazdasági, társadalmi kérdései. Újszerűek a családi, rokonsági összetartozást erősítő rítusok, ünnepek, rokonsági találkozók. Házas hétvége mozgalom és szerepe. Régi és új családi ünnepek. Vizsgálódásra érdemesek az új technikai eszközök a családi kötelékek, kapcsolatok akár virtuális fenntartásában. Családi legendáriumok, családtörténetek, családi fényképalbumok és szerepük. Családi imaalkalmak, családtagok vallási társulatokban. Vallási nevelés a csonka családokban.
Kérjük és várjuk
mindazon teológus, történész, társadalomtörténész, pedagógus, egyháztörténész, jogtörténész, antropológus, néprajzos, szociológus, pszichológus, művészettörténész és más tudományágat képviselő kollégák, kutatók jelentkezését, akik konferenciánkon a fentebbi témakörökhöz kapcsolódva előadást kívánnak tartani.
A konferencia nyelve magyar.
A jelzett témakörben az egyes előadások témája szabadon választható.
Az előadások terjedelme 20 perc (írásban kb. 13.000 karakter), a szükséges illusztrációkkal együtt, amelyet 10 perc vita követ.
Jelentkezési határidő: 2017. január 31. ÚJ HATÁRIDŐ!!!
A korábban, 2016. december 10. körül elküldött jelentkezőktől is kérjük, hogy a jelentkezési lapot kitöltve erősítsék meg részvételi szándékukat és kb. 10-15 sorban csatolják előadásuk kivonatát. A szervezők fenntartják maguknak a jogot az előadások elfogadására vagy elutasítására. Az érdeklődéstől függően konferenciánkat két, vagy három naposra tervezzük. A konferenciára lehet jelentkezni hallgatóként is, előadás nélkül.
Költségek
A konferencia önköltséges.
Könyvárusítás
A konferencia ideje alatt könyvárusítást tervezünk. Ha Önnek van a konferencia témájába, vagy tágabban a vallási néprajz keretébe illő kiadványa, előzetes egyeztetés alapján annak árusítását is szívesen vállaljuk.
A jelentkezéseket a téma megjelölésével 2017. január 31-ig a mellékelt jelentkezési lapon kérjük megküldeni Barna Gábor (MTA – SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport,barna [KUKAC] hung [PONT] u-szeged [PONT] hu) vagy Kiss Endre (Országos-Rabbiképző-Zsidó Egyetem Zsidó Kaufmann Dávid Kultúrakutató Csoportja, andkiss [KUKAC] hu [PONT] inter [PONT] net) részére.
Budapest-Szeged, 2016. december 29.
Barna Gábor, egyetemi tanár Kiss Endre, egyetemi tanár
MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport Országos-Rabbiképző-Zsidó Egyetem
Kaufmann Dávid Zsidó Kultúrakutató Csoportja
